Eulàlia a könyvtárban egy könyvet olvas,amikor Carmeta bejelenti Dr.Vidal-Garrigát. Eulàlia látni sem akarja, de Joan bejön. Joan:Megtudhatnám,miért nem akarsz látni? Eulàlia:Micsoda cinizmus!Mit játszol? J.:Nem értelek! Eu.:Akkor elmagyarázom:nekem mindegy mit csinálsz az életeddel,azzal találkozol,akivel akarsz,nekem igazán mindegy,de engem légyszives hagyj ki belöle!Érted?Ennek a játéknak vége. J.(továbbra sem tudja miröl van szó):Nem értelek,Eulàlia!Milyen játékról beszélsz?Kérlek Eulàlia!Mondd el mi történt! Eu.:Mért nem mondod el,te!Mért nincs benned annyi tisztesség,hogy elismerd kettös játékot üztél!Nem vártam töled Joan!Annyi figyelmesség és kedvesség és a végén kiderül,hogy az egész csalás volt!De miért?Miért Joan,miért? J.(mintha egy kisgyerekhez beszélne):Igazán nem értem mire célzol. Eu.(egyre dühösebben):Nem? J.:Nem! Eu.(dühösen):Akkor felfrissitem a memóriádat!Viszonyod van Montserrat Capdevilával, Gerard Vilalta feleségével! J.:Persze,persze!Csak ö lehetett! Eu.(kétségbeesetten):Akkor nem....nem tagadod? J.(felugrik a diványról):De tagadom!Nincs semmi kettönk közt,esküszöm! Eu.:Nincs?És azt hogy magyarázod meg,hogy nálad volt aznap,amikor elutazni készültél,amikor elmentem,s nem engedtél be! J.:Félreértetted ezt a találkozást! Eu.:Mondd meg!Lefeküdtél vele?Igen vagy nem? J.(megsemmisülve):Nem akarlak becsapni,(szinte suttogva) igen. Eu.:Köszönöm,de már megtetted. J.:Akkor érkeztem meg.Az elsö héten volt!(határozottan)De én szeretlek Eulàlia! Eu.(gúnyosan és mérgesen):Nagyon sajátos módon tudsz szeretni!(minden fájdalma eszébe jut,amit Enric okozott neki,ezért fájóan keserüen)Többet nem csapsz be! J.(egyre kétségbeesetten):Jó lenne,ha megértenéd végre!TÉGED SZERETLEK!És érzem,hogy te is szeretsz engem.Felesleg lázadozni ez ellen az érzés ellen,különben nem csinálnál jelenetet.(egy lépést tesz Eu felé)Hagyd a védekezést!Én... Eulàlia érzi,hogy igaza van,de rettenetesen meg van bántva.Joan meg akarja csókolni,de ö pofon vágja. Eu.:Menj a házamból!...Menj el! Joan felveszi a pipáját az asztalról és szomorúan elmegy,Lali leül és már rég megbánta azt a pofont. |